{"id":55,"date":"2016-03-03T21:32:20","date_gmt":"2016-03-03T20:32:20","guid":{"rendered":"http:\/\/pqrst.eu\/?page_id=55"},"modified":"2016-03-03T21:47:04","modified_gmt":"2016-03-03T20:47:04","slug":"ekg-elemzes-lepesei","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/pqrst.eu\/?page_id=55","title":{"rendered":"EKG elemz\u00e9s l\u00e9p\u00e9sei"},"content":{"rendered":"

Az EKG elemz\u00e9se sor\u00e1n c\u00e9lszer\u0171 az elterjedt 7+2 l\u00e9p\u00e9ses m\u00f3dszert k\u00f6vetni, mely f\u0151 vonalait az al\u00e1bbiakban ismertetj\u00fck:<\/p>\n

0. Ellen\u0151rizze az ADATOK<\/strong><\/span>at<\/p>\n

Betegadatokat, a pap\u00edrsebess\u00e9get (standard: 25 mm\/s) valamint a kalibr\u00e1ci\u00f3 amplit\u00fad\u00f3j\u00e1t (alapesetben 10 mm\/mV).<\/p>\n

1. Azonos\u00edtsa a RITMUS<\/strong><\/span>t<\/p>\n

a. Sinus ritmus: I, II, aVF-ben pozit\u00edv, V1-ben bif\u00e1zisos p hull\u00e1mos, minden p-t k\u00f6vet kamrai komplexum. Frekvencia 60-100\/perc.<\/p>\n

b. Sz\u00e9les kamrai komplexummal j\u00e1r\u00f3 tachycardia \u2013 kamrai frekvencia gyakran>120\/perc. Sz\u00edvmeg\u00e1ll\u00e1st is eredm\u00e9nyezni k\u00e9pes ritmuszavarok okozhatj\u00e1k, \u00edgy mindenk\u00e9ppen s\u00fcrg\u0151ss\u00e9gi ell\u00e1t\u00e1st, orvosi beavatkoz\u00e1st ig\u00e9nyel!<\/p>\n

i. kamrafibrill\u00e1ci\u00f3: kamrai komplexumok nem l\u00e1that\u00f3ak, kaotikus, alapvonal n\u00e9lk\u00fcli elektromos tev\u00e9kenys\u00e9g. K\u00e9sleked\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl kezdjen \u00fajra\u00e9leszt\u00e9st, az el\u00e9rhet\u0151 legkor\u00e1bbi id\u0151pontban alkalmazzon defibrill\u00e1tort!<\/p>\n

ii. Kamrai tachycardia: kamrai frekvencia <300\/perc. Elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s\u00e9hez alkalmazzuk a Brugada-krit\u00e9riumokat: RS-komplexumok hi\u00e1nya a mellkasi elvezet\u00e9sekben, amennyiben RS \u00e9szlelhet\u0151, azok id\u0151tartama el\u00e9ri vagy meghaladja a 100 ms-ot, AV-disszoci\u00e1ci\u00f3 jelenl\u00e9te valamint at\u00edpusos LBBB megjelen\u00e9se. Tipikus id\u0151sebb p\u00e1cienseken, AMI-t k\u00f6vet\u0151en. Mindenk\u00e9pp tapintsunk (ism\u00e9telten) centr\u00e1lis pulzust: ha nem tapinthat\u00f3 (pnVT), k\u00e9sleked\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl alkalmazzunk defibrill\u00e1ci\u00f3t, ha tapinthat\u00f3 \u00e9s a p\u00e1ciens eszm\u00e9letlen mihamarabb kardioverzi\u00f3 sz\u00fcks\u00e9ges!<\/p>\n

iii. Aberransan vezetett supraventricularis tachycardia<\/p>\n

c. Keskeny kamrai komplexummal j\u00e1r\u00f3 tachycardia \u2013 minden esetben supraventricularis eredet\u0171 (SVT), QRS< 120 ms<\/p>\n

i. Sinus tachycardia: QRS>100\/perc, szab\u00e1lyos sinus ritmus. M\u00e9rlegelje pszich\u00e9s megterhel\u00e9s, l\u00e1z lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n

ii. Pitvarfibrill\u00e1ci\u00f3: irregul\u00e1ris ritmus, P-hull\u00e1mok nem azonos\u00edthat\u00f3ak<\/p>\n

iii. Pitvari flattern: F hull\u00e1mok. Frekvencia 300\/min k\u00f6r\u00fcli. Gyakran 2:1, 3:1 vagy 4:1 levezet\u00e9si blokkal.<\/p>\n

iv. AV nodalis reentry tachycardia (AVNRT vagy PSVT): szab\u00e1lyos, 140 – 250\/perc k\u00f6z\u00f6tti kamrai frekvencia. P-hull\u00e1mot rendszerint a kamrai komplexum fedi (ez gyakran RsR\u2019 morfol\u00f3gi\u00e1t eredm\u00e9nyez a V1-ben). Valsalva-man\u0151ver \u00e1ltal\u00e1ban hat\u00e1sos: legal\u00e1bb bradikardiz\u00e1l\u00f3 hat\u00e1s\u00fa, de gyakran verzi\u00f3t is eredm\u00e9nyez.<\/p>\n

d. Bradycardia: kamrai frekvencia <60\/perc. \u00c9rt\u00e9kelje az esetleges frekvencialass\u00edt\u00f3 gy\u00f3gyszeres ter\u00e1pia megl\u00e9t\u00e9t: \u03b2<\/span>-receptor-blokkol\u00f3k, Ca++<\/sup> csatorna antagonist\u00e1k, digit\u00e1lisz sz\u00e1rmaz\u00e9kok. T\u00fcnetmentes esetek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen normotensioval \u00e1ltal\u00e1ban nem ig\u00e9nyelnek beavatkoz\u00e1st.<\/p>\n

i. I\u00b0 AV-blokk: megny\u00falt PRt\u00e1vols\u00e1g (> 200 ms)<\/p>\n

ii. II\u00b0 AV-blokk \u2013 Wenkebach: PR t\u00e1vols\u00e1g fokozatos megny\u00fal\u00e1sa, RR t\u00e1vols\u00e1g fokozatos cs\u00f6kken\u00e9se, m\u00edg egy P-hull\u00e1mot nem k\u00f6vet kamrai komplexum. J\u00f3 progn\u00f3zist jelent.<\/p>\n

iii. II\u00b0 AV-blokk \u2013 Mobitz: periodicit\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, egy p hull\u00e1mot nem k\u00f6vet kamrai komplexum. Gyakran pacemaker vez\u00e9rl\u00e9s sz\u00fcks\u00e9ges!<\/p>\n

iv. Magasfok\u00fa AV-blokk: t\u00f6bb, egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 p hull\u00e1mot nem k\u00f6vet kamrai komplexum, de van levezetett p hull\u00e1m. Pacemaker indik\u00e1ci\u00f3t jelent!<\/p>\n

v. III\u00b0 AV-blokk: disszoci\u00e1lt pitvari \u00e9s kamrai m\u0171k\u00f6d\u00e9s. Pacemaker indik\u00e1ci\u00f3!<\/p>\n

2. Hat\u00e1rozza meg a SZ\u00cdVFREKVENCIA<\/strong><\/span>t<\/p>\n

Standard pap\u00edrsebess\u00e9g eset\u00e9n:<\/p>\n

a. Szab\u00e1lyos kamrai frekvencia eset\u00e9n: sz\u00e1molja meg k\u00e9t R-hull\u00e1m k\u00f6z\u00f6tti nagyn\u00e9gyzetek sz\u00e1m\u00e1t, majd 300-at ossza el ezzel.<\/p>\n

b. Szab\u00e1lytalan frekvencia eset\u00e9n: 30 nagyn\u00e9gyzetnyi ter\u00fcletre es\u0151 kamrai komplexumok sz\u00e1m\u00e1t szorozza meg 10-zel!<\/p>\n

3. Hat\u00e1rozza meg a VEZET\u00c9SI ID\u0150<\/strong><\/span>ket<\/p>\n

a. PR szakasz: fiziol\u00f3gi\u00e1s id\u0151tartama \u00bb 200 ms (5 kisn\u00e9gyzet)<\/p>\n

i. PR>200 ms = AV blokk lehets\u00e9ges (ld. el\u0151z\u0151 l\u00e9p\u00e9s)<\/p>\n

ii. PR<120 ms = Preexcitatio<\/p>\n